A mérhető eredmények hiányoztak, az Élvonal nem lehet ATM – az Élvonal Alapítvány vezetői tisztázzák a sajtóban megjelent állításokat az NTA-val folytatott egyeztetésekről.

Az Élvonal Alapítvány megalakulása után párbeszédet kezdeményezett a magyarországi tehetséggondozás szereplőivel, köztük a Nemzeti Tudósképző Akadémiával. A párbeszédet egyeztetések követték, amelyek során a többször, bizonyíthatóan igényelt adatigényléseket a Nemzeti Tudósképző Akadémia (NTA) több felkérés ellenére sem teljesítette. Az egyeztetéseket az NTA egyoldalúan megszakította, így az Élvonal szándékai ellenére nem jöhetett létre megállapodás – hangzott el azon a háttérbeszélgetésen, amelyet Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kezdeményezője, és Madaras Markó, az alapítvány főigazgatója tartott április 24-én.

Az Élvonal Alapítvány kiemelt feladata az elhivatott középiskolás diákok azonosítása, kiválasztása és fejlesztése, versenyekre való felkészítése és mentorálása. E feladatokat az Alapítvány saját és integrált tehetséggondozási programokon keresztül, valamint külsős partnerek bevonásával valósítja meg. Egy ilyen lehetséges partnerrel, a Nemzeti Tudósképző Akadémiával az Élvonal még 2025 tavaszán kezdeményezett párbeszédet. Hónapokon át tartó egyeztetések zajlottak, majd 2026. április 19-én az Élvonal először a sajtóból értesült arról, hogy az NTA programigazgatója, Hegyi Péter állítása szerint az Élvonal kihátrált az együttműködésből.

Krausz Ferenc és Madaras Markó a sajtóeseményen részletesen beszámolt arról, hogy az Élvonal részéről a teljes egyeztetési folyamat során nyitottság volt az együttműködésre. Ugyanakkor hónapok teltek el úgy, hogy többek között költségismertetők, részletes szakmai programok és egyéb, az átláthatóság szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumok nem jutottak el az Alapítvány döntéshozóihoz, annak ellenére, hogy ezeket az Élvonal következetesen és dokumentálhatóan kérte. Ezen kívül jelentős támogatási aránytalanságok mutatkoztak a középiskolai és a felsőoktatási programok között, valamint az NTA programjaiban résztvevő diákok száma a különböző adatigénylések során következetlenül jelent meg.

Az Élvonal Alapítvány a tárgyalások során egyértelműen képviselte azon álláspontját, hogy finanszírozást kizárólag mérhető eredmények alapján, a költséghatékonyság elveit tiszteletben tartva, transzparensen működő szervezeteknek tud biztosítani. Mindezt az Alapítvány és az NTA közötti, a sajtótájékoztatón bemutatott levelezések és jegyzőkönyvek is alátámasztják.

A döntéshozatalhoz szükséges dokumentumok hiányában az Élvonal Alapítvány Kuratóriuma legutóbbi ülésén nem került napirendre az NTA-val való együttműködés. Az Alapítvány vezetői a témát egy következő ülésen kívánták napirendre tűzni, amennyiben minden szükséges információ rendelkezésre áll. Az adatigénylések azonban ezt követően sem teljesültek, az egyeztetéseket pedig az NTA egyoldalúan megszakította, így az Élvonal Alapítvány és az NTA között – az Alapítvány szándékai ellenére – nem jöhetett létre finanszírozásra vonatkozó megállapodás.

A háttérbeszélgetésen az is elhangzott, hogy az Élvonal Alapítvány finanszírozási keretrendszere nem teszi lehetővé a tehetséggondozásra szánt források más területekre történő átcsoportosítását, így az erre vonatkozó állítások sem felelnek meg a valóságnak.

Az Élvonal Alapítvány a jövőben továbbra is nyitott minden olyan szakmai tehetséggondozó szervezet irányába – ideértve az NTA-t is –, amely az átláthatóság és a transzparens működés elvei mentén kíván együttműködni. Jelenleg öt tehetséggondozó műhellyel zajlanak egyeztetések. Emellett az Élvonal középiskolai tanárokkal együttműködésben létrehozta a Matfin Alapítványt, amely a matematika, fizika és informatika területén végez tehetséggondozási tevékenységet.

Krausz Ferenc az eseményen felhívta a figyelmet arra is, hogy a tehetséggondozás a középiskolai tanárokon áll vagy bukik, akiknek megbecsülése és széles körű támogatása elengedhetetlen ezen a területen. „Minden forrást, amit tehetséggondozásra lehet fordítani, az iskolákba kell fordítani.” – zárta szavait a professzor.