Krausz Ferenc: Magyarország erőforrása a határokat nem ismerő tudás

Magyarország erőforrása a tehetségre épülő, határokat nem ismerő tudás. Megtartása és fejlesztése a jövő versenyképességének záloga, ezért épül a Frontiers Campus — mondta Krausz Ferenc, az Élvonal Alapítvány kezdeményezője az épületkompexum alapkőletételi ünnepségén március 31-én Budapesten.

Krausz Ferenc hangsúlyozta: a Frontiers Campus nem egyszerűen egy új intézmény, nem csupán kutatóközpont lesz, hanem egy tudományos ökoszisztéma, olyan rendszer, amely a tudomány teljes ívét és a generációkat összekapcsolja, "amely itt a Kárpát-medencében és messze annak határain túl is formálja majd a jövőt, a tehetséggondozástól a csúcskutatásig, az alapkutatástól a társadalmi hasznosulásig, egy fedél alatt".

"A tudomány ügye nem lehet ciklusok kérdése, a tudásba való befektetés nem pártpolitikai kérdés, a kiválóság támogatása nemzeti minimum kell, hogy legyen ahhoz, hogy a jövő generációi itt, a Kárpát-medencében jólétben élhessenek. Ez az a terület, ahol a mindenkori döntéshozóknak közös felelőssége van. Hálával tartozunk azoknak, akiknek támogatásával a mai napot köszönjük" – szögezte le Krausz Ferenc az újbudai rendezvényen.

A professzor megfogalmazása szerint a campusra azért van szükség, hogy Magyarországon a kíváncsiság szikrája ne vesszen el, hanem eljusson a felfedezésig. "Az alapkőletétel döntés a jövőről, egy irány rögzítése, egy mérce kijelölése és egy vállalás. Egy olyan tudás megalapozása, amely itthon válik értékké".

Hozzáfűzte, a tudomány mércéje nem nemzeti, hanem nemzetközi, és mindig a legmagasabb szinthez méri magát. "A Frontiers Campust is azért építjük, hogy a legjobbak között legyen, olyan hely legyen, ahová a világ legjobb kutatói is szívesen jönnek, és ahová a legjobb magyar kutatók is szívesen jönnek haza. A Frontiers Campus olyan intézményekhez fog kapcsolódni, amelyektől tanulhatunk, ahonnan majd csúcskutatóink jönnek, és ahol majd fiatal tehetségeink tanulhatnak" – mondta a professzor.

Krausz Ferenc szólt arról, hogy az elmúlt évtizedekben az orvoslás soha nem látott fejlődésen ment keresztül, de az a képesség még előttünk áll, hogy a betegségeket ne csak kezeljük, hanem időben felismerjük. "A Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ, a CMF éppen ezért jött létre, hogy a molekuláris információ segítségével megértsük az emberi szervezet működését, hogy időben észre vegyük a változásokat, hogy a jövő orvoslása megelőző legyen. A CMF immáron hazatérhet a Frontiers Campusba" – mondta a CMF ügyvezetőjeként Krausz Ferenc.

Kitért arra, hogy a tudományban különleges szerepe van azoknak a pedagógusoknak, akik először veszik észre a kíváncsiság szikráját, akik kérdésekre bátorítanak, teret adnak a gondolkodásra, és támogatják a tehetségeket. "A Frontiers Campus ezért épít kiváló tanáraink közösségére is, a jövő kutatóinak, innovátorainak első mentoraira".

Az eseményen Magyarország miniszterelnöke, Orbán Viktor beszédében kiemelte: Krausz Ferenc régi tézise, hogy hiába a jó alapok, a kiváló pedagógusok és a számos magyar tehetség, akik a természettudományok terén akarnak karriert befutni, nekik életük egy pontján el kell hagyniuk Magyarországot, mert egy modern kutatás olyan technológiai és műszaki feltételeket követel, amelyekkel az olyan kisebb államok, mint Magyarország, nem rendelkeznek.

Ezért állapodtak meg Krausz Ferenc professzorral arról, hogy ő és csapata hozza a terveket, hogyan lehetne hazai körülmények között világszínvonalú kutatóközpontot kialakítani, a nemzeti kormány pedig megteremti ennek a hátterét.

A Frontiers Campus területén Krausz Ferenc, az alapítvány kuratóriumának két tagja, Randy Schekman Nobel-díjas és Lovász László Abel-díjas kutatók, Madaras Markó, az alapítvány főigazgatója és Orbán Viktor miniszterelnök közösen helyezte el azt az időkapszulát, amely a központ koncepciójának korai feljegyzéseit, a megvalósítást elindító döntéseket, valamint a kuratóriumi tagok személyes üzeneteit tartalmazza.

Fotóforrás: Béres Ádám